Jan Twardowski: néhány pletyka a szentekről
0 megjegyzés Bejegyezte: veronika ~ 2011. október 11., kedd, 21:23.
A szentek is emberek és nem különc hernyók
nem nőnek ferdén mint az uborkák
nem születnek sem későn sem túl korán
szentek mert nem játsszák hogy szentek
a megállókban fázva lépegetnek le s föl
néha ők is csak ébren alszanak
hisznek a szeretetben ami nagyobb a parancsolatnál
hiszik hogy van szenvedés de nem szerencsétlenség
jobban szeretnek Isten előtt letérdelni mint embereknek hízelegni
nem kedvelik a bemagolt igazságot
meg a légkondicionált lelkiismeretet
nem gondolják hogy az egyik oldalon minden megvan
a másikon pedig semmi sincs
mindig sietnek szeretni
önmaguktól és nem a világtól eltávolodva
találják meg a magányt
olyan nagyon jelen vannak hogy szinte már nem is látszanak
nem félnek új időktől melyek mindent felfordítanak
nem akarnak édes kínok közt szenvedni
mint a kegyképek szentjei
néha már imádkozni sem tudnak mégis szüntelenül imádkoznak
talán indexre tennének egy-egy jó könyvet
csakhogy megvédjék azt az oktalan olvasótól
nem hordanak órát hogy ne tudják mennyit késnek
vonzó rossz és taszító jó tulajdonságaik vannak
félnek a bűntől mint az elpattant rugójú foteltől
meggyőződésük, hogy csak a kutyához illik a harapás nincs semmijük
azért osztogatnak
olyan gyengék
hogy hegyeket mozgatnak
tudnak élni miközben nem csodálkoznak az eltávozókon
tudnak úgy meghalni, hogy el sem távoznak
lehet róluk sokkal okosabban írni
de minek
tartják a barátságot
felismerik a késő nyarat a kék enciánból
kívülről ismerik az éneklő sárgarigók eső előtti dalát
és még a bolondgombák is mulattatják őket
Fordította: Marzena Dzikowska
Egy új kedvenc Jan Twardowskitól (innen).
Címkék: Jan Twardowski, vers
...ez furcsa érzés. Két éve írtam ebbe a blogba utoljára, most vettem egy nagy levegőt, rákattintottam újra, azzal a biztos tudattal, hogy kicsit idegen lesz majd, amit látok. Most meg azt érzem, hogy van kedvem folytatni, tényleg olyan, mintha én írtam volna a postokat... Igaz, régen volt. :-) Kicsit felrázom az oldalsávot.
Címkék: nahát
Egy szent ember egy nap Istennel beszélget...Mondja neki:- Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.Isten odavezeti a szent férfit két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi a szent embernek, hogy betekintsen...... A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval.A szentnek összefutott a nyála.Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelû kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva. Isten ekkor azt mondta- Amit most láttál az a Pokol volt.Majd mindketten a második ajtóhoz léptek.Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az elõzõ szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitõl ismét összefutott a szent ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelû kanalat tartottak a kezükben. De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással.A szent ember ekkor azt mondja Istennek:- Én ezt nem értem!- Ó, pedig ez egyszerû - válaszolja Isten - ez igazából csak`képesség´ kérdése. Õk megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önzõ emberek csak magukra gondolnak.`A Pokol gyakran itt van a Földön.´(szerzõt nem tudom)
Forrás: anula blog
Címkék: másoktól
Úgy tűnik, lassan nincs félév új munkablog nélkül, a rövid életű Hírmorzsa itt a következő hivatásos egyetemi leckeblog. Elvileg az olvasási szokásokról és a hálózatiságról fogok írni - hogy mi lesz belőle, még nem tudom; rengeteg a forrás a témához, de bevallom, túl sok épkézláb ötlet nincs a fejemben (ez célzás arra, hogy a ti épkézláb ötleteiteket viszont lelkesen csaholva fogadom).
A mai nap különben is történelmi: kitöltöttem (na jó, még nem adtam le) a szakdolgozati címbejelentőmet - brrr. Mik vannak... Diplomás ember leszek, ha nem vigyázok.
Címkék: suli, velem történt
Autobiográfia - Dráma öt felvonásban
1.
1.
Megyek az utcán
A járdán mély lyuk
beleesem.
Elvesztem... Nincs remény.
Az én bűnöm... kizárólag
Végtelen időbe telik, amíg kikászálódom.
2.
Megyek ugyanazon az utcán
Megyek ugyanazon az utcán
A járdán mély lyuk
Úgy teszek, mintha nem látnám.
Beleesek
Nem tudom elhinni, hogy újra, ugyanott?...
De ez már nem lehet az én hibám...
Ismét végtelen időbe telik, amíg kikászálódom.
3.
Megyek ugyanazon az utcán
Megyek ugyanazon az utcán
A járdán mély lyuk
Látom
Beleesek
Csak úgy... megszokásból
Szemeim nyitva
Tudom, hol vagyok
Saját bűnöm.
Mérgelődöm
Rögtön kimászok a lyukból.
4.
Megyek ugyanazon az utcán
Megyek ugyanazon az utcán
A járdán mély lyuk
Kikerülöm.
5.
A másik utcán megyek.
A másik utcán megyek.
Címkék: vers
Meg kell hagyni, rég röhögtem ilyen jót és ilyen sokat utoljára, mint ezen a héten. Köszi mindenkinek! :)
Megtanultuk, hogy
Megtanultuk, hogy
- a hálókábel igen veszélyes fegyver,
- ha az ember szétszedi, azaz meghámozza a floppyt, diétás vinyót talál benne,
- Finnországban van egy cég, amelyik nyákos rizs forgalmazásával keresi a kenyerét,
- óraközi szünetben a legjobb csoportosan kiskacsát hajtogatni,
- néhány óra szabadidő elég ahhoz, hogy újra összeálljon a Pont-szóköz-gondolatjel-szóköz Fanclub (nemzetközi nevén dot-space-dash-space - igazi nyelvtörő!),
- hogy a pandoradoboz (amiben Sepa egy hét alatt három iPodot is képes találni) nem működik a -109-esben,
- ellenben az a terem "a tudás altemploma",
- és még ott is a fehér por a legjobb anyag.
Címkék: suli
Ez az idei ünnepre megjelnt néhány plakát elég meggyőző promónak tűnik az iskolai könyvtárak világnapjára. Az Egyesült Királyságból jöttek, az ottani Iskolai Könyvtárak Egyesületétől (School Library Association - SLA). Nézzétek meg, töltsétek le a többit itt.
A hír forrása: KönyvtárostanárokTovábbi infó a világnap hazai eseményeiről a Könyvtárostanárok Egyesülete weboldalán.
Címkék: könyv-tár
